Több hétig összezárva lenni konfliktusok nélkül? Szinte esélytelen. Még azokkal is, akiket a legjobban szeretünk, elkerülhetetlen, hogy az igényeink ne ütközzenek előbb vagy utóbb. Ezért inkább az a kérdés, hogyan tudjuk jól kezelni ezeket a helyzeteket és kiaknázni a Pozitív Konfliktusban rejlő alkotó energiát.
1. rész: Dráma van!
Tegnap délutánra megbeszéltem egy régi barátnőmmel egy virtuális kávézást. Többszöri próbálkozás után egy sms-t kaptam: “Nálunk most borult ki a bili a 25 napos családi együttléttől… majd hívlak!” Pár nap múlva sikerült beszélnünk, és elmesélte, hogy jó nagy dráma volt.
Miért “drámázunk”? Hogyan csöppenünk bele sokszor szinte észrevétlenül egy ádáz családi – vagy munkahelyi – drámába, és miért olyan nehéz sérülések nélkül kijönni belőle?
Konfliktus mindig volt, van és lesz. Konfliktus akkor alakul ki, amikor RÉS van aközött amit szeretnék, és amit tapasztalok. Vagyis valamilyen igényem nem elégül ki, vagy sérül. Hát egy több hetes családi összezártságnál ez több mint valószínű, hogy előbb vagy utóbb előfordul.
A konfliktus önmagában nem rossz, csak ENERGIA.
DRÁMA csak akkor lesz belőle, amikor destruktív módon használjuk a konfliktusban rejlő energiát és akár tudatosan, akár nem – elkezdünk küzdeni a másik ellen, miközben a saját negatív viselkedésünkre önigazolást keresünk.
A Dráma így ebben az értelmezésünkben a negatív konfliktust jelenti. (A negatív Drámát a tranzakcióanalízis pszichológiai játszmának nevezi.)
Dr. Stephen Karpman amerikai pszichológus azt figyelte meg, hogy amikor Dráma van, mindannyian 3 jól megfigyelhető szerep egyikébe bújunk: van aki az ÁLDOZAT, van aki a MEGMENTŐ, és van aki az ÜLDÖZŐ szerepét preferálja. (Én speciel mindháromban nagyon jó vagyok 🙂 )
Talán ismerősen hangzanak a következő mondatok: “Én nem csináltam semmi rosszat, csak segíteni próbáltam.” “Biztos az én hibám volt. Nekem sosem sikerül semmi.” “Tiszta hülyék vagytok mind! Én megmondtam, hogy ez lesz, de senki nem hallgatott rám.” Felismered, melyik szerepből mondták?
Dr. Karpman a 3 szerepet egy elegánsan egyszerű háromszögben ábrázolta, ezzel jelezve, hogy a 3 szerep összekapcsolódik, mindegyiknek szüksége van a másikra, hogy a Dráma fennmaradjon. Magyarul, nem tudok Megmentő lenni, ha te nem szállsz be Áldozatnak és nincs igazi Áldozat Üldöző nélkül.
Sajnos, amikor a Dráma-háromszögben mozgunk, az eredmény mindig bizalomvesztés, energiaveszteség, erőharcok és sérült kapcsolatok.
Szerinted Te melyik Dráma-szerepet választod a leggyakrabban otthon? És a munkahelyen? Ha nem vagy biztos benne, kérdezd meg a családtagokat és a kollégákat! 🙂 Saját Dráma-szerepeink felismerése és tudatosítása az első lépés a jobb megoldás felé.
Ha szeretnél többet megtudni a Dráma szerepekről, és arról, hogy mi a Drámából kivezető út, tarts velünk, és olvasd el a következő részeket is.
KÖVETKEZŐ RÉSZ: Én? Én nem szoktam Drámázni! (Egy kis önértékelés)
EZITTAREKLÁMHELYE: A negatív DRÁMA minden kapcsolatban, közösségben és szervezetben a legtöbb energiát felemésztő erő. Egy felmérés szerint hetente több, mint 2.5 órát töltünk azzal, hogy konfliktusokat próbálunk megoldani. Ha vezetőként úgy találod, hogy sok a Dráma a csapatodban vagy a szervezetben, ahol dolgozol és ehelyett szeretnéd a konfliktusban rejlő erőt pozitívan, építően használni, kattints ide.