Több bizalmat szeretnél? Tanulj meg jobban konfliktust kezelni! 

Sok vezetőnek azt tanították, hogy a bizalom az egészséges konfliktusok alapja. Én először Lencioni Kell egy csapat (Five Dysfunctions of a Team) című könyvében tanultam meg, amely az egyik legnagyobb hatással bíró könyv volt a szakmai utamon.

De mi van akkor, ha ez fordítva van? A hozzánk segítségért forduló csapatok és vezetők közül sokan leírják, hogy „megrekedtek” a konfliktus szakaszában. Dolgoztak a bizalmon, de amikor konfliktusra kerül a sor, a dolgok megrekedni látszanak. Az emberek vagy kerülik a konfliktust, vagy a dolgok felrobbannak. Így vagy úgy, de úgy érzik, hogy nem tudnak eljutni a jó dolgokhoz: az elkötelezettséghez, az elszámoltathatósághoz és az eredményekhez. Ismerős neked is ez a helyzet? 

Így érthető, hogy ezek a vezetők segítséget kérnek a csapatuk bizalmának kiépítéséhez. Feltételezik, hogy az egészséges konfliktusra való képtelenségük azt jelenti, hogy még nem építettek ki elég bizalmat. 

Kutatásaink és tapasztalataink során arra a következtetésre jutottunk, hogy 

Mi van, ha a konfliktus megelőzi a bizalmat?

Íme, miért hisszük azt, hogy ez igaz:

A konfliktus az a hely, ahol a bizalom létrejön vagy megtörik

Gondoljuk végig ezeket az állításokat:

„Miért nem mondta ezt a szemembe? Már nem tudok megbízni benne.

„Legutóbb, amikor felhoztam a témát, belém folytotta a szót. Szóval már nem bízom benne.

A bizalom könnyű, ha nincs konfliktus. De amikor különbségek és nézeteltérések merülnek fel, az, hogy hogyan tárgyaljuk ezt meg egymással, meghatározza, hogy bízunk-e egymásban.

A konfliktus velem kezdődik

A konfliktus egy tanult készség. A jó konfliktuskezelés megtanulása nem a másokban való bizalmon alapul, hanem a tanuláson és a gyakorláson. Bárki kezdeményezhet egészséges konfliktust, függetlenül attól, hogy ki van a „másik oldalon”. Ha a konfliktus attól függ, hogy mások hogyan reagálnak, soha nem lesz megfelelő időpont.

A konfliktus nem lehet bizalmi teszt

A konfliktusra a legtöbben úgy tekintenek, mint a „bizalom tesztjére”, az érzelmi bankszámláról történő levonásra. Más szóval: „A konfliktus nehéz és ijesztő, ezért nem lehet konfliktusunk, amíg nem bízunk egymásban”. Ez a konfliktushoz való diszfunkcionális viszonyt jelenti. Azzal, hogy megvárjuk, hogy elegendő bizalom legyen a konfliktusba való belemerülés előtt, figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt, hogy a jó konfliktushoz először önmagunkban kell bíznunk. Ha arra várunk, hogy elég bizalmunk legyen, soha nem fogjuk megtenni az első lépést.

Bátorság vagy pszichológiai biztonság: Melyik az első a jól teljesítő csapatok számára?

A jó konfliktus bizalmat épít

A konfliktus egyszerűen az az energia, amelyet az általunk kívánt és az általunk tapasztal helyzet közötti szakadék termel. Ezt az energiát használhatjuk pozitívan a bizalom építésére, vagy negatívan a drámára.

A konfliktus a sokféleség természetes terméke, így amikor elfogadjuk, akkor a sokféleséget fogadjuk el.

A konfliktus híd az együttérzés és a felelősségvállalás között, nem pedig egy leküzdendő szakadék. Pozitív konfliktusokkal kapcsolatokat építhetünk és eredményeket érhetünk el – ez egy bizalomépítő tevékenység.

Sajnos a legtöbb vezetőt nem képezték ki a pozitív konfliktuskezelési készségekre. Sokuknak negatív konfliktusos példaképük volt, így a konfliktust természetesen problémának tekintik.

A pozitív konfliktus akkor működik, ha biztonságos, kíváncsi és következetes környezet áll rendelkezésre ahhoz, hogy másokkal megküzdjünk a nézeteltéréseken és nézeteltéréseken keresztül. 

Az Empatikus Felelősség® a mi bevált módszerünk a konfliktuskészség fejlesztésére, hogy a csapatok akkor is bízni tudjanak egymásban, amikor a helyzet nehezebbé válik.

Van a vezetődinek SOP-ja (szabványos működési eljárás) a konfliktusokra?

A csapatoknak szükségük van egy konfliktus-szamárvezetőre a bizalom kiépítéséhez.

A pozitív konfliktusok nem véletlenül alakulnak ki. Ez egy tanulható készség, és ebben is vannak bevált gyakorlatok. 

Kifejlesztettünk és teszteltünk egy olyan 3 lépésből álló sablont a pozitív konfliktusokhoz, amely egyértelmű, megismételhető és működik. Ha a csapatok megtanulják és alkalmazzák ezt a modellt, mindenki tudja, mi történik, és a beszélgetésnek kiszámítható védőkorlátjai vannak, így a meglepetések száma csökken. A mi sablonunk a két legfontosabb bizalmi kérdésre ad választ: „Biztonságban vagyok veled?” és „Számíthatok rád?”.

(Tudj meg többet a bizalom két kérdéséről az erről szóló cikkünkben).

Ha a csapatod nehezen bízik egymásban, a probléma talán abban rejlik, hogy hogyan kezeli a konfliktusokat. Ha szeretnétek fejleszteni pozitív konfliktuskezelési készségeiteket, lépjetek velünk kapcsolatba.

© Next Element Consulting