Nem csak megérkezni kell tudni egy csapathoz. Búcsúzni is.
A lezárás a vezetés egyik legfontosabb, mégis sokszor elhanyagolt feladata.
Amikor egy vezető távozik, nem csak egy pozíció üresedik meg. Egy kapcsolat is megszakad. Egy jó vezető elvesztése valódi veszteségélmény.
A felmondás nem csak adminisztratív esemény, mégis egy vezető távozásakor általában a feladatátadásra, az utódlásra és a kommunikációra koncentrálunk. Ritkábban szánunk időt, pénzt, energiát az együttérzésre, a változással járó veszteségek feldolgozására.
„Miattad jöttem ide dolgozni.” Ez a mondat emlékeztet arra, hogy a szervezetek nem csupán struktúrákból állnak. Emberek kapcsolódnak emberekhez. Egy vezető távozása ezért nem egyszerű szervezeti változás, hanem kapcsolati veszteség.
Akik maradnak…
Számukra nem csupán egy vezető távozik. Sokszor azt az embert veszítik el, aki biztonságot adott, inspirálta őket, kiállt mellettük, vagy akiben feltétel nélkül megbíztak.
Egy (jó) vezető távozása ezért nem pusztán szervezeti változás, hanem kapcsolati veszteség.
És minden veszteség magával hozza a gyászt.
A gyász nem kizárólag a halálhoz kapcsolódik. A nagy változások természetes velejárója. Az emberi lélek egészséges válasza arra, amikor elveszítünk valakit vagy valamit, ami fontos volt számunkra.
A gyász ritkán egyetlen érzés. Sokkal inkább érzelmi turbulencia: egyszerre lehetünk szomorúak és hálásak, dühösek és megkönnyebbültek, csalódottak és reményteliek. Ezek az egymásnak ellentmondó érzések nem gyengeséget jeleznek, hanem azt, hogy valami fontosat veszítettünk el.
Éppen ezért a búcsú nem csupán egy kedves gesztus, sokkal inkább a feldolgozás egyik fontos lépése.
Miért fontos a búcsú és a lezárás?
A lezárás és a búcsú lehetőséget ad arra, hogy…
- kimondjuk a kimondatlan gondolatokat és érzéseket, teret adjunk az érzelmeknek, legyen az szomorúság, hála, düh, csalódottság vagy bizonytalanság
- elismerjük a közösen megtett utat és az elért eredményeket
- kifejezzük a kölcsönös megbecsülést és hálát
- felelősséget vállalunk, jóvátesszük, amit kell vagy lehet
Ezek által feldolgozzuk a veszteséget, és méltó módon lezárjunk egy közös időszakot mielőtt továbblépnénk.
A csapat számára mindez
- csökkenti a bizonytalanságot és a szorongást az átmeneti időszakban
- megelőzzük, hogy a feldolgozatlan érzések pletykákban, konfliktusokban vagy ellenállásban jelenjenek meg
- segíti az új vezető elfogadását, mert a csapat már nem a lezáratlan múltba kapaszkodik
- erősíti a pszichológiai biztonságot, hiszen az emberek megtapasztalják, hogy az érzéseiknek helye van
- energiát szabadít fel az új kezdethez, ahelyett hogy a múlt terhei kötnének le bennünket.
Miért nehéz jól búcsúzni?
Mert a búcsú sebezhetőséget kíván. Ki kell mondani, hogy ez a kapcsolat számított, és meg kell engedni, hogy különböző érzések jelenjenek meg. Nemcsak a hála, hanem a csalódottság, a harag vagy akár a megkönnyebbülés is.
És sokak számára ijesztő. Könnyebb a következő projektről beszélni, mint arról, hogy embereknek fáj az elválás.
A feldolgozatlan gyász ára
Amikor nem tudunk elbúcsúzni, a veszteség velünk marad. A feldolgozatlan érzelmek sokszor tovább fortyognak, és növelik a bennünk és a csapatban lévő feszültséget. Ennek következménye lehet:
- csökkenő bizalom,
- pletykák,
- ellenállás az új vezetővel szemben,
- motivációvesztés,
- romló együttműködés,
- fokozódó konfliktusok,
- csendes kilépés,
- magasabb fluktuáció.
Sokszor nem az új vezetővel van probléma, hanem azzal, hogy az előző vezetőtől soha nem sikerült elköszönni.
Mit nyúlthat ilyenkor egy külső Teamcoach?
Egy ilyen helyzetben a vezető egyszerre érintett és vezető, és ez egy rendkívül nehéz helyzet.
A külső coach egyik legfontosabb feladata ilyenkor az, hogy megtartsa azt a teret, hogy
- minden érzésnek helye legyen, és a csapat biztonságosan kimondhassa, mit veszít, mitől fél, mit remél;
- a távozó vezető is ember lehessen, nem csak vezető.
- a maradó csapat elkezdheti felépíteni azt a bizalmat és együttműködési kereteket, amelyre a következő időszakban szükségük lesz.
Hogyan segíthet egy veszteségfeldolgozásban jártas team coach?
- Segít tudatosítani, hogy mi történik a csapattal egy jelentős veszteség vagy változás során, és miért természetesek az erre adott érzelmi reakciók
- Érthetővé teszi a gyász folyamatát, edukálja a csapatot a veszteségfeldolgozás természetéről, a gyász jellemző szakaszairól, tüneteiről, valamint a gyakori, de kevésbé hatékony megküzdési stratégiákról
- Biztonságos teret teremt, ahol a résztvevők kimondhatják érzéseiket, kérdéseiket és bizonytalanságaikat anélkül, hogy ítélkezéstől kellene tartaniuk
- Segít felismerni és oldani az érzelmi blokkokat, amelyek akadályozhatják a továbblépést és az együttműködést
- Támogatja a csapatot a veszteség szakszerű feldolgozásában, hogy a fájdalmas élmény ne rombolja, hanem hosszú távon akár erősítse a kapcsolódást és a bizalmat.
A jó lezárás nem változtatja meg a döntést, de megváltoztatja azt, hogyan visszük magunkkal a változást. És ez is a vezetés egyik fontos feladata.